Várhegy
972-ben Géza fejedelem itt építtette fel a korábbi római erőd alapjaira
kővárát lakótoronnyal és István vértanú templomát. Alig tíz
év múlva Szent István átvette atyja Géza palotáját, és kőfaragói
megkezdték a Szent Adalbert és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt bazilika alapfalainak
építését. E Székesegyház, román stílusban épült, keletelt
szentéllyel és a mai bazilikától kissé délre egy tíz méteres dombon
helyezkedett el. Névadója a bálványdöntő Szent Adalbert volt.
Vízparti védmű
A Malom-bástyától egészen a Prímás Palota kerítéséig
egybefüggő falrendszer húzódik, néhol a falra épült házakkal. Ez a
bástyarendszer ma hazánk utolsó vízparti védműve. A XIX. században ugyanis a Duna vize
itt még a várfalat nyaldosta s a park területén egykor cölöperőd állt, ami a
várat védte, megakadályozva az ellenséges hajók kikötését a területen.
Bazilika
A klasszicista stílusú székesegyházat Rudnay Sándor érsek kezdte el építeni
1822-ben, amikor az érsekség visszatért Esztergomba Nagyszombatról, ahová még a
török elől menekítették. A várhegy közepét lefaragták, a Szent Adalbert,
Szent István templomok és várfalak maradványait s még alapjait is kiásták, hogy
szilárd sziklára építkezhessenek. Rudnay elhatározta, hogy a magyar Siont teremti meg a
városban, és ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot.
Bakocz kápolna
A Bakócz Tamás által 1507-ben épített kápolnát. A székesegyház
építése miatt ezt le kellett bontani, de Packh János 1600 elemre szedte szét, az egyes elemeket
megszámozta, s a számok útmutatása szerint építette be újra a Bazilika bal oldali
hajójába. A kápolna épségben élte át a török időket. s nemcsak
Szulejmánt, II. Lajost, Szapolyait, látta falai között, de a felszabadító Sobieski is itt
mondott Te Deum-ot és II. Rákóczi Ferenc is itt tartatta győzelmi miséjét.
A szentélyben Grigoletti: Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképe
tűnik elénk, amely a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe.
Bibliotheka
Az eredetileg egyemeletes, korai eklektikus stílusú épületet Hild József 1856-ban fejezte be.
280.000 darabos katalogizált gyűjteményével, köztük 738 ősnyomtatvánnyal és
számos középkori kódexszel az ország legrégebbi könyvtára. 1543-ban az
érsekség a török elől Nagyszombatra és Pozsonyba költözött.
Ennek köszönhető, hogy a könyvtár és levéltár anyaga valamint a kincstár
egy része megmaradt.
Ferences rendház
A XIII. század elején letelepedett ferencrendi szerzetesek építették meg itt első
rendházukat. A fából emelt épület 1685-ben leégett, ezután 1730-ban készült
el a véglegesnek szánt kolostor. A templom viszont csak 1750 körül épült meg mellette. A sokszor
át- és hozzáépített épület régi formája mára teljesen
átalakult. Hozzájárult ehhez a Scitovszky érsek által végeztetett
helyreállítás is mely teljesen eltüntette a templom homlokzatának barokk mozgalmasságát.
Szent Tamás hegyi kápolna
A háromszögletű oromzattal és kis homlokzati toronnyal épített kápolnát
Benyovszky János püspök emeltette 1823-ban a városért hősi halált halt katonák
emlékére.
A kápolna előtt a Kálvária-csoport barokk szobrai láthatók. A kőszobrok a kápolna
építésekor kerültek ide a Várhegyen álló egykori Szép templom
környékéről. Az eredetileg csak három szoborból álló
Kálvária kereszteket 1838-ban a két lator szobrával egészítették ki.
Központi Kávéház
A kávéházat Lindtner Henrich nyitotta 1841-ben. Hosszasan tanulmányozta a bécsi
kávéházakat, hogy azok alapján alapítson egyet Esztergomban is. Ennek megfelelően
Bécsből hozatta a bútorokat, a berendezéseket és az üvegeket, a kávéfőző
edényeket Törökországból, a porcelánt Csehországból. A
kávéfőző mestert szintén Törökországból szerződtette.
Reneszánsz vízemelő
Az esztergomi reneszánsz vízemelő gép közel két évszázadon át
szolgálta a vár lakóit, több várostromot is „túlélt”, mígnem az
1683. évi ostrom alkalmával megsemmisült.
„Itt, a hegy lábánál toronnyal körülvett hévforrás fakad. Ebből a
forrásból olyan bőséggel tör fel a víz, hogy hajdan gabonaőrlő malmot hajtott,
most pedig malomszerkezethez hasonló vízemelő gépet működtet, amellyel a vizet az említett
toronyba merítik, majd a várba átömlesztik.”
(Wernher György, 1542) →reneszansz.kozmuz.hu
Mattyasovszky bástya
A József Attila térig húzódik a törökök által épített XVI.
századi Mattyasovszky-bástya. A Hévízi erőd nevet viselt közel kör alakú
erősség, majdnem eredeti formájában áll. A város védműveinek legimpozánsabb
emléke. A Kis-Dunára néző oldalán az első világháború hőseinek
emlékműve látható (Berán Lajos 1920).
Petőfi Filmszinház
A Petőfi utca sarkán álló jelentős városképi hatással a térre tekintő
épület, helyén Esztergom filmszínháza üzemelt. 2006-ban ezt lebontották és a jelen
kor műemlékvédelmének köszönhetjük, hogy átalakítása után
megtartotta közel eredeti formáját. A sors iróniája, hogy az 1910-es években még több mozival dicsekedhetett a város, sőt
itt mutatták be az első olyan filmet, amit fonográfról hang is kísért. A képen az egykori mozi épülete látható.
Prímási Palota
A Vízivárosi plébániatemplom melletti Prímási palotát Simor János
érsek emeltette egy régi jezsuita kolostor és gimnázium helyén, amit 1687-ben
építettett Széchényi György esztergomi érsek. A palota ennek az épületnek
az alapjaira épült Lippert József tervei alapján 1880-1882 között. Ugyanis ekkor dőlt
el, hogy az egyházi központ nem a bazilika mellett, hanem a Vízivárosban lesz. A Várhegy ugyanis
nem bírta volna el a főszékesegyház melletti hatalmas érseki palotát.
Sötétkapu
Ez a bazilika alapozásakor épült alagút az altalaj biztosítására szolgál
és tengelye a régi várfal nyomvonalát követi. Korábban ez a Várhegy legmeredekebb
része volt. Egyben összeköttetést is jelent a város és a szeminárium épülete
között. A hely 1956 október 26-án véres esemény színhelye volt. A véres
eseménynek egy korpuszt megformázó emlékmű (Nagy János 2006) állít
emléket.
Érseki papnevelde
A szeminárium több, mint 80 méter hosszú, épülete tekint ránk hatalmas
méretével. Érdekessége, hogy az északi, dunai szárnya romantikus, a déli
-bazilikára néző- klasszicista stílusban készült. A déli homlokzaton, -
a főbejárat felett olvasható - felirat: Pietati et Scientiis. (A pietasnak és a a tudománynak.)
12000 négyzetméter hasznos területével ez Esztergom legnagyobb középülete, ami
sokáig az ország legnagyobb lakóépülete is volt. Átlagos belmagassága 4,5 méter.
Második emeletét közvetlenül meg lehet közelíteni a Várhegyről is.
Szent István kápolna
A kápolnát Galgóczy János esztergomi kanonok adakozásából építettek
1745-ben. Előtte az Árpád-kori, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolna
állt itt. Az épület szentélyét korabeli freskók díszítik.
Szent István Strandfürdő
A fürdő 1927-ben létesült, medencéjét ma is a Szent Tamás hegyből fakadó
források táplálják. Kellemes felüdülést igér a kis fehérre meszelt
kék ajtós kabinsorral körbevett sajátos hangulatú strand. Parkosított területét az Anya és gyermeke című terméskő szobor díszíti
(Holló Kornél 1930).
Fürdő Szálló
A szállót 1842-ben épült klasszicista stílusban. Az épületegyüttest,
színházteremmel, gőz- és kádfürdővel 1600 vörösfenyő cölöpre
építették. A történelmi jelentőségéhez évtizedek óta méltatlan
állapotban lévő épület nem kisebb személyeket is vendégül látott, mint
Széchenyi István, Liszt Ferenc vagy 1848. október 18-án Kossuth Lajos, aki az ellenállás
megszervezésére érkezett. Ekkor született az ismert Kossuth nóta: “Esik eső karikára,
Kossuth Lajos kalapjára...”
Török bég háza 1602-ben
Egy középkori őrtorony alatt található az az ún. Polusin-ház, mely feltehetően
középkori eredetű házak felhasználásával épült a 18. század
végén. Kapuja mellett emléktábla: felirata szerint 1602-ben itt lakott az esztergomi bég.
Vízivárosi templom
A templomot 1728-1738 között a jezsuiták építették. Viziváros barokk városképe ekkor alakult ki.
Tornyait azonban csak ötven év után 1788-ban húzták fel, amikor is a várparancsnok -addig a
vár védhetőségét szem előtt tartva- többé nem akadályozta azok
kiépítését. A sekrestye falában a várost sújtó legnagyobb árvíz
emlékét őrzi a vízrajzi magassági jegy kis fekete vastáblája 1895-ből.
Vámszedő ház
Esztergomban az érsekség az új hídon is vámot akart szedni. Az állam illetékesei
viszont azt mondták: miért építsenek ők hidat, ha nem élvezhetik annak hasznát?
Végül Vaszary Kolos prímás és Baross Gábor közlekedési miniszter
közbenjárásával "a közérdek érvényesítése
érdekében" az egyház lemondott a vámról és az állam magára
vállalta a híd építésének terhét. 1895-ben az átadás
napján éjfélig díjmentesen lehetett használni. Ezután 1918-ig kellett vámot fizetni.
Mária Valéria híd
Az 1895-ben épített híd példaképéül Komárom szolgált,
melynek Duna-hídja akkor már megépült. Nem véletlen tehát a két híd
közötti hasonlóság. Esztergom hídját először 1895. szeptember 28-án
adták át hatalmas ünnepségek keretében, amin a kormány több tagja is részt vett.
A király engedélyével a hidat Mária Valéria főhercegnőről, I.
Ferenc József császár lányáról nevezték el.
Bottyán-ház
Bottyán János kuruc generális a török alóli felszabadítás után már
1684-ben felépítette ezen a helyen családi házát, amelyet a király 1698-ban nemesi
kúriának nyilvánított. Majd erre újabb emelet került. A város 1728-ban
vásárolta meg 4400 forintért a budai kamarától városháza céljára.
Ekkor emelete még fából volt. 1770-ben leégett, de a város újjáépítette,
s akkor nyerte el mai alakját.
Bíróság épülete
A Széchenyi tér 22. szám alatt találjuk a historizáló stílusú Városi
Bíróságot. A török uralom után 1728-ig itt állt a város első
városháza, majd vendégfogadó lett a "Fekete Sashoz" címezve egészen 1900-ig,
amikor az épületet lebontották. 1903-ra épült fel helyén a bíróság
épülete. Egyes feltevések szerint III. Béla idejéig ebben a városrészben székelt
a királyi udvar. Itt működött a királyi pénzverde ez lenne a Zenia Palota ahol egyes
feltevések szerint Szent István született.
Rochlitz patika
A tér végén a XVIII. század közepén épült, egykori Rochlitz-patika
saroképületét találjuk. Esztergom első patikája 1801-től, 186 évig
megszakítás nélkül működött. Nem csoda hát, ha a helyiségbe lépve
még ma is érezzük a gyógyszertárak jellegzetes illatát. Egykori tulajdonosa Krakovitzer
Ferenc 1829-től tíz évig a város polgármestere is volt. Tőle származik a patika
bútorzata, mely ma is látható az utazási irodaként működő helységben.
Utolsó tulajdonosa 1911-ben a Rochlitz család lett, így maradt nevük az épületen.
Takarékpénztár
Hild József tervei alapján 1860-62-ben épült, harmadik hazai Takarékpénztár
háromszintes monumentális épülete magasodik. Az udvarban körbefutó
vörösmárvány függőfolyosó és a lépcsőház korlátain
művészi kivitelben látható a romantika korának új építészeti anyaga az
öntöttvas.
Gróh-ház
A Széchenyi tér 7. számú ház az ún. Gróh- vagy Szerencsés ház, a
város egyetlen fennmaradt rokokó házza. 1790-92-ben épült. Helyreállítását
egykori tulajdonosának Gróh Józsefnek köszönhetjük, aki 1911-ben vette meg a Szerencsés
családtól. Innen az épület elnevezése.
Posta
A Széchenyi tér sarkán áll az 1863-ban a épült
romantikus Posta épület. Bischitzky János vaskereskedő 1863-ban bízta meg Prokopp Jánost,
hogy gazdagságához és tekintélyéhez méltó házat építsen.
Az épületben 1897-ig működött vaskereskedés. Akkor vette meg a város postahivatal
céljára.
Levéltár
Az épület 1853-ban épült Hild József tervei szerint, romantikus stílusban, városi
reáliskola céljára. Ma a Megyei Levéltár foglal benne helyet. A Bach-korszakban, a hivatalos
német nyelv ellenére, az esztergomi városi tanácsülések nyelve a magyar volt. Az 1859.
január 19. tanácsülésen hangzott el az a kérés, hogy a városban magyar nyelvű
elemi- és reáltanodát létesíthessenek. A királyi biztos a város
költségére ezt nem engedélyezte, de úgymond szemet hunyt, hogy "a nemzetiségi
iskola-alapítványból" felépítsék.
Vármegyeháza
Az 1747 körül épült barokk palota, 1805-től majd 150 évig a Vármegyeháza volt.
Homlokzatán a felirat: CURIA COTTUS STRIGONIENSIS (Esztergom Vármegye Székháza). 1751-ben már
itt az emeleti nagyteremben tartotta ünnepi ülését a vármegye, noha akkor még a mai
Balassa Bálint Múzeum vízivárosi épületében volt a székhelyük.
Óratorony
Az Bottyán utca északi végén álló óratornyos épület egykor
Bencés Főgimnáziumként működött. 1861-1865-ig az intézet növendéke
volt Baross Gábor közlekedési miniszter is. Tanulóéveire a ház falán elhelyezett
márványtábla emlékeztet.
Malom bástya
Az 1500-as években egy vízemelő szerkezetet innen látta el vízzel a várat, így nem csoda,
hogy 1543-ban Szulejmán szultán e rendkívül fontos szerkezet védelmére szolgált
szomszédos Veprech-tornyot foglalta el elsőnek, majd hatoltak a várba augusztus 8-án. Duna felé
néző boltíves kapuja felett látható a Szulejmán diadalát hirdető török
feliratos tábla. Napjainkban a két épület felújítása folyik.
Elkészültükkor az egykori dzsámi múzeumként és török
kávézóként működik majd.
Öregtemplom
1249-beSn már állt itt egy templom, melyet kétszer átépítettek, végül a mai
építésekor (1757-62) lebontották. Kevesen tudják, hogy 1846. június 26-án itt
vezette oltárhoz Várady Antal Ruffy Idát, ahol a házasságkötés tanúi
Petőfi és Jókai voltak. Jókai ezt az eseményt A tengerszemű hölgy című
művében örökíti meg. A sárguló anyakönyv szerint Petőfi itt került
össze Pató Pál Esztergom vármegyei esküdttel, akiben a maradi magyar köznemesség
mintaképét énekelte meg.
Sándor palota
Az 1723-tól a Sándor nemzettség birtokában lévő épületben élt az
egykori építtető dédunokája, Sándor Móricz császári kamarás,
a híres "ördöglovas". Az épület jelenlegi alakját az 1770-es években ő
építtette. Udvarában a XIX. század második felében gótizáló kerti
lak épült.
Ferences rendház és templom
A XIII. században ferencrendi szerzetesek építették meg itt első rendházukat. A
fából emelt épület 1685-ben leégett, ezután 1730-ban készült el a
véglegesnek szánt kolostor. A templom viszont csak 1750 körül épült meg mellette. A sokszor
át- és hozzáépített épület régi formája mára teljesen
átalakult. Hozzájárult ehhez a Scitovszky érsek által végeztetett
átalakítás is mely teljesen eltüntette a templom homlokzatának barokk mozgalmasságát.
Ferences templom
A Bottyán János utcára fordulva, a sarkon találkozunk a ferences rend 1700-1710 között
épített templomával. Az építkezésekhez Bottyán János ellenfele,
Kuckländer generális jelentős összegekkel járult. Feleségével együtt, a
címerükkel díszített oldalkápolnában temették el. A templom külső
oldalát támasztó támpillérek az 1838-as árvíz után megrepedt falakat
támasztja alá. A környéken a XIII. században a minoriták kolostora állt.
Ennek templomában temették el 1270-ben IV. Béla királyt, fiát, majd özvegyét,
Mária királynét. Erről tanúskodik a kerítés falában elhelyezett
emlékmű (Nagy János 2000) is.
Vaszary Kolos kórház
A Vaszary Kolos prímás által alapított korház mellett folytatjuk utunkat. A korház
előkertjében az Anya és gyermeke című kőszobor (Martsa István 1952) köszönt a
látogatóra. A mai kórház névadója, Vaszary Kolos prímás 1895-ben tett 50
ezer koronás felajánlásával lehetővé tette egy új közkórház
alapítását a királyvárosban. A kórháznak eredetileg a Szent István
Kórház nevet szánták, de a képviselők az érsek iránti hálájuk
jeléül a Kolos Kórházra keresztelték. Az új kórházat 1902. január
6-án adták át.
Veprech-bástya
Az egykori Veprech-bástya falai a Vízivárost északról védő várfalra
épültek. A török időkben a torony felső részét a törökök
dzsámivá építették át. Eltérően az általános dzsámi
formától ez kétszintes volt. Alsó része egy várkapu, és ennek az
emeletére építették az Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámit, 1605 és 1663 között.
1756-ban érseki magtár volt, később kétszintes lakóházzá, majd 2005-ben
panzióvá alakították át.
Református templom
A XVI. században népes református gyülekezet élt Esztergomban, de 1599-ben Kutassy VIII.
János prímás a királlyal kiűzette a városból a heretikus lelkészeket.
Ezután mintegy 300 évig protestánsoknak tilos volt letelepedniük a városban. A XIX.
század felétől kezdtek csak újra a városba költözni. 1881. október 15-én
alakult meg egyházközségük. A templom 1889-ben épült. 1949-ben bővítették,
1978-ban pedig eklektikus stílusú tornyot építettek hozzá.
Lövölde
A Petőfi Sándor utca 42. szám alatt lévő épületet 1865-ben Schwarz József
építtette. A ház díszes homlokzatát Prokopp János tervei alapján
húzták fel. A helytörténeti háttéranyagokból kiderül, hogy a
lövészegylet épülete évekig bálok, kerti mulatságok színhelyéül
is szolgált, majd miután szükség volt egy nagyobb épületre, az eredeti építtető
Schwarz József egy nagyobbat húzatott fel.
Bajor Ágost lakóháza
A templommal szemközt futó utca első házában élt Bajor Ágost festő. A két
világháború között Európa szinte valamennyi országában, leginkább
Itáliában - és itthon is - ünnepelt művésszé vált. Babits Mihály is
kitüntette barátságával a jeles művészt. 1945-ben, miután a budapesti
műteremlakása elpusztult, hazatért szülővárosába, és költői
egyéniségével, fedezte fel és jelenítette meg a város festői részleteit. A
száz lapból álló Ismeretlen Esztergom kollekcióját a Balassa Bálint Múzeumnak
ajándékozta 1954-ben.
Rácz templom
A Kossuth Lajos utcán található az évtizedekig használatlanul álló copf
görögkeleti vagy Rác templom. A rácok már a XVI. században megtelepedtek. Esztergomban.
A templomot a város szerb telepesei építették 1765-1774 között a korábbi
fából épült templom helyén. Az 1910-es évek óta, amikor az utolsó pópa
is elhunyt, nem használták. Egykori berendezése Szentendrére került. Jelenleg görög
katolikus templomként működik.
Szent Anna templom
A Kerek templom tervének elkészítését Packh János a bazilika
építésének vezetője kapta meg. Packh a római Panteon mintájára szerkesztette meg
a tervet, hogy alkalma legyen kupolaépítésre, mielőtt a bazilika nagyobb méretű
kupolájához hozzákezdett volna.
Szent Lázár-kápolna
A kápolnát 1954-ben bezárták, az épület sokáig raktárként és
kórházi röntgen osztályként működött, majd tető nélkül állt,
a falak leomlással fenyegettek. Az ezredforduló évében a Vaszary Kolos Alapítvány és
a Szent Lázár-rend adományok segítségével sikerült helyreállítani. Majd
Paskai László bíboros, Esztergom-Budapest érseke újraszentelte a helyreállított
kápolnát, melybenheti rendszerességgel latin és görög szertartású katolikus
szentmise és evangélikus istentisztelet van.
Jó Pásztor és Kálvária kápolna
A belvárosi temetőnél két kápolna is kapaszkodik a dombra. A temetőben az 1734-ben
épült egykori Jó Pásztor kápolnát láthatjuk, mely a temető feletti
kápolna elkészülte óta ravatalozóként működik és nevét is
átadta az újnak. Ezt 1901 júliusában szenteltek fel. A domb tetejéig
kálváriastációk kísérik a kanyargós utat, ahol a neogótikus
Kálvária kápolna zárja a keresztutat. 1900-ban épült, görögkereszt
alaprajzú, nyerstégla falazású épület.
Rozália Kápolna
A Kálvária-út elején a szerény oromzati tornyos Palermói Szent Rozália
kápolna 1736-ban az esztergomi Heischmann Bertalan pékmester adományából épült.
Északi oldalán fém feszület, déli oldalán Szent Flórián található.
Ez utóbbit a tűzkárt szenvedett gyáros állítatta fogadalmi emlékül.
Korábban a kálvária út elején, az egykori (1767-ben alapított) Heismann és
Fia szappangyár épületének sarkán állt.
Orbán Kápolna
A kevéssé ismert középkori eredetű szőlőhegyi védőszentek közé
tartozott Orbán vagy Urbán aki nem csak a szőlőművelők, de a kádárok és
kocsmárosok védőszentje is volt. Az Orbán kápolna Csurgó patak-völgyében
meghúzódó sárga épületét 1902-ben kezdték el újraépíteni
és 1903-ban szentelték fel. Kőkeresztjét 1909. május 25-én, Orbán napján
állították fel a kápolna előtt. A kápolna és környezete az 1837-ben
épült ún. EMMAUS épülettel együtt helyi védelem alatt áll. házhoz
érünk. (Az emmausi út és vacsora a hit, a felismerés szimbóluma.)
Szent János kápolna
királyi személyek, jeles események, gazdag paloták, templomok. Képét kegyetlen csaták
öldöklése, pusztulás, majd újjáépítés formálta. A város
történetében az egész ország történelme sűrűsödik.→www.honlap.hu
Király Albert túristaház
A 406 méteres Vaskapu hegyen álló, helyi építészeti örökségi
védelmet élvező menedékház 1914. áprilisától júniusáig
mindössze két hónap alatt épült fel közadakozásból, társadalmi
munkával. Előbb Brilli Gyuláról, az Esztergomi Turista Egyesület vezetőjéről
nevezték el, akinek arcképe ma is látható a ház falán, 1948. óta a
Természetbarátok Turista Egyesületének egyik alapítója tiszteletére Király
Albert Turistaház a hivatalos neve.
Egykori zsinagóga
Az imaházat Baumhorn Lipót építette 1888-1889 között. 1980-ban Technika Házat
alakítottak ki benne. Ez a külső erős leegyszerűsítésével és a belső
teljes átalakításával járt.
Előtte a Mártír emlékmű (Martsa István 1985) eredeti alkotása a Mauthauseni
emlékmű pályázatra készült, mely végül is az auschwitzi lágermúzeum
magyar barakjába került.
Hogy a törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török
lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli ?