Műalkotások


Balassi Bálint szobra

Ám halálos sebét nem itt, hanem a Kis-Duna part jobb partján kapta, a Mattyasovszky bástya közelében. Az 1594. május 19-i sikertelen ostromot emléktábla idézi azon a helyen. Balassi Zsigmond saját kezű följegyzése szerint a költő nem hallgatott az őt kezelő borbélyok tanácsára, és az elfertőzött seb néhány nappal később halálát okozta. A elhunyt hős hamvai a szlovákiai Hibbén nyugszanak.

Árvíz tábla

A város több épületén vízszintjelző tábla emlékekeztet az 1838. március 13-i nagy dunai árvízre. Többek között a Széchenyi tér 10. sz. házon, a városháza nyugati oldalán, a Gran Tours Utazási iroda város felöli falán, a Bottyán utcában az egykori Vármegyeháza talapzatán, de a külvárosban a Rozália utcában is találkozhatunk ilyennel.

Centrális emlékmű

A sziget északi csúcsán centenáris emlékmű (Martsa István 1948) az 1706. évi várostrom emlékét őrzi. A legenda szerint ez az a hely, ahol II. Rákóczi Ferenc az ostrom után megpihent. Furcsa játéka a sorsnak, hogy ugyanakkor a város fölé emelkedő dombot mégis Kuckländer Ferencről -Rákóczi ellenségéről-, a labancok várkapitányáról nevezték el.

István király megkoronázása

A Művészek teréről indul a hegyre vezető lépcsősor. A kanyargós feljárót 1938-ban létesítettek, az első nagy ásatási periódus befejezésének évében. Tetején helyezték el az István király megkoronázását ábrázoló domborművet (Antal Károly 1938).

Stációépítmények

A Görgey Márton kanonok által készíttetett stációk 1781-től eredetileg a rommá lőtt Szent Adalbert-székesegyház szentélye helyén álltak. 1822-ben, a bazilika építkezésének megindulásakor kerültek mai helyükre.

Ifjúság

A bazilika rámpájának alján, egy füves terület közepén áll az Ifjúság című, lovagló lányt ábrázoló majd három méteres szobor kompozíció (Vigh Tamás 1975). Az alkotás mögötti épület egykor leánykollégiumnak adott otthont, innen a szobor témaválasztása.

Vízbe lépő lány

A Vízbe lépő lány (Kucs Béla 1972) című életnagyságú kőszobrot az 1970-es évek elején valóban egy medence széllén állították fel az iskola kertjében. Ma a Tanítóképző Főiskola kollégiumának udvarán található. Jelenlegi helyére1990-ben helyezték át.

Kuckländer Madonna

Esztergom legrégebbi nyílt-téri alkotása, a barokk Kuckländer Madonna. Jobbján országalmát tartó gyermeke baljában jogar, fején korona. Kuckländer Ferenc városparancsnok felesége állíttatta a Rákóczi szabadságharc nyomán kialakult pestis járvány emlékére 1710. május 1-én. Eredetileg az északi rondella előtti területen állították fel, majd a város több pontján is állt, míg mostani helyére nem került. Feliratai már csak itt-ott olvashatók.

Latinus polgár

A XVI. századi latin város Lőrinc kapujának emlékét idézi az árkádos ház sarkán őrködő "latinus polgár" (Tarr István 1955) kezében a város címerével ékesített pajzzsal és pallossal. E ház helyén állt 1813-1940-ig a Három szerecsenhez címzett fogadó.
A városfal nyomvonala egy időben az út burkolatán vörös díszkővel volt jelezve, az útjavítások következtében viszont ennek ma már csak a járdára eső részei láthatók.

Liszt Ferenc

A vízivárosi kereszteződés kis füves területén láthatjuk a különleges ábrázolású Liszt Ferenc (Marosits István 1986) szobrot. A Zeneszerző eredetileg a pécsi székesegyház restaurálása után tartandó ünnepi misére, ajánlotta fel a mű megkomponálását, Scitovszky János püspöknek. A pécsi székesegyház restaurálása azonban elhúzódott, és időközben Scitovszky Jánosból Magyarország hercegprímása lett, akinek székhelye tudvalevőleg Esztergomban van. Így lett tíz év elteltével az 1855-ben a Weimarban komponált műből végül is Esztergomi mise, melyet 1856. augusztus 31-én, a bazilika felszentelésekor saját maga vezényelt. A majd három méter magas alkotás a zeneszerző halálának centenáriumára készült.

Mária szobor

A A bazilika főhomlokzata előtti téren áll a századforduló elejéről a Mária szobor(Kiss György 1905). Nagyboldogasszony -Kálmány Lajos etnológus sejtése szerint- a pogány kori hitvilágunk Máriává keresztényesített központi alakja, akinek István király haldoklásakor kezébe adta Magyarországot.

Pestis Madonna

A Mindszenti tér déli sarkában barokk szobormű, az ún. Pestis Madonna köti le figyelmünket. Egy XVIII. századi pestisjárvány emlékére 1740-ben készült.

 

Római mérföldkő

A római kori limes-t idézi egy 2,5 méter magas római mérföldkő. A mai főút nyomvonalán haladt ugyanisa római hadiút, majd a középkori "Via Publica", vagyis “nyilvános út”, mely a királyi várost és a várat kötötte össze.

Sobieski emlékmű

Az Erzsébet park közepén áll Sobieski János emlékműve (Körmendi Frim Jenő 1933). A lengyel király által vezetett császári és lengyel hadak szabadították fel a török uralom alól a várat 1683. október 28-án. A kör alakú bronz dombormű a párkányi csata emlékére, Esztergom visszavételének 250-ik évfordulójára készült. A mű tetején eredetileg kőből faragott sas állt, ez azonban letört. Pótlására egy méter magas bronz sas készült (Nagy János).

Erzsébet királyné mellszobra

A 80 centiméteres szobor eredetije Zala György alkotása terrakottából készült, 1932-ben a Duna-parti sétány bejáratánál helyezték el. Ez a második világháború alatt megsérült. A csonka szobrot a Balassa Bálint Múzeum őrizte, végül 1999-ben restaurálták. Bronz változata 2000-ben, Ehingen testvérváros ajándékaként. 2000. augusztusában avatták fel.

Szent István fa szobra

A főszékesegyház északi harangtorony védelmében találjuk a Szent István Emlékhelyet. A fa Szent István szobor (Pátzay Pál 1937), régebben a városháza nagytermében volt felállítva. Az államalapító uralkodót, mint a kereszt jegyében országegyesítő királyszimbólumot mutatja be, tekintélyt parancsoló, lényegileg egyszerűsített, frontálisan zárt szoborként.

Szent István lovasszobra

A lovasszobor (Medgyessy Ferenc) érdekessége, hogy a győri Szent István szobrának másolata, és korábban a Mindszenty hercegprímás terén állt.

 

Szent István tér szobrai

A bazilika előtti tér négy sarkát XVIII. századi barokk szobrok díszítik: a felső végén Szent István és Szent László 1770-ben kőből faragott szobra, a lejtő alján Boldog Özséb és Szent Kőrösi Márk kőszobrai állnak egymással szemben. Ez utóbbiak eredetileg a Fürdőszálló mellett álló 1780 körül készült Nepomuki Szent János szoborcsoport tagjai voltak.

Városalapító

A vár fahídja előtt áll a városalapító Géza fejedelem szobra (Víg Tamás 1979). A hat méter magas bronz-kőkompozíció Esztergom alapításának Millenniumi emlékműve. Különböző váratlan nehézségek miatt azonban csak nyolc évvel később, 1980-ban került felállításra.

Vitéz János szobrkompozíciója

Nem messze főiskola épületétől a intézmény névadójának, Vitéz János szobrkompozíciója (Szentirmai Zoltán 1988) látható. A kőből rakott háttéren az érsek címerét találjuk. Vitéz János, az itáliai korai reneszánsz kultúra neveltje -jó ideig Mátyás király főkancellárja- korának egyik kulturális fellegvárává emelte a reneszánsz kori Esztergomot.

Vörös Béla emlékszobor

Nem mindennapi köztéri alkotással találkozhatunk az Irinyi utcában. Itt helyezték el ugyanis azt a Haldokló fiú című szobrot (Vörös Béla 1978) mely, egyszersmind a művész síremléke is. Kevesen tudják ugyanis, hogy a művész hamvait végakaratának megfelelően a posztamensben helyezték el.

Mária dombormű

A vámszedőház tövében egy márványtömbbel találkozunk, mely tulajdonképpen egy Mária szobor (Szervátius Tibor 2001). Duna felé néző oldalába faragva láthatjuk magát Szűz Máriát, két oldalán pedig hozzá intézett fohászokat olvashatunk. A szobor szerves része annak a zarándokhelynek, mellyel az Erzsébet parkban már található emberfő szobroknak.

Bottyán János

A 2006-ig a Polgármesteri Hivatal keleti sarkánál állt Vak Bottyán lovasszobora (Martsa István 1977). Bottyán jános az esztergomi vár felszabadításánál tűnt ki 1683-ban. A török elleni további harcokban elvesztette fél szemét, ezért nevezték Vak Bottyánnak. 1704-ben II. Rákóczi Ferenc seregéhez csatlakozott, ahol oly sikereket ért el, hogy máig legendák övezik alakját. A szobor ma az egykori Vármegyeháza udvarán (Okmány Iroda) méltatlan állapotban várja további sorsát.

Szentháromság szobor

A Bottyán ház előtt az 1900-ban készült Szentháromság szobor (Kiss György 1900) uralja a teret. A lépcsőkkel kiemelt oltár-emlékművet Szent László, Szent István és Szent Erzsébet szobra kíséri. Elődjét az 1710. évi pestisveszély elkerüléséért állíttatta a város, majd mikor azt a mai díszesebbre cserélték, a barokk szoborcsoport egyes részeit a város több pontján helyezték újra el.

Történelmi portrék

A Deák Ferenc utca nyugati oldalán kétszínű, sötétebb és világosabb színre égetett téglákból kirakott, pompás romantikus lakóházhoz érkezünk. 1860-ban Prokopp János építette. Érdekessége az ablakok felett látható történelmi portrék (Marschalko János 1860) sora. A baloldali Garibaldi egyik hazai harcosát ábrázolja, mellette Bercsényi, továbbá Széchenyi István, majd egy kurucsüveges szabadságharcos portréja zárja a sort. E szobrász az ország legszebb romantikus épületeit gazdagította az 1840-60-as években.

Padovai Szent Antal

A Pór Antal tér a templom egykori plébánosáról kapta nevét, aki többek között régész, és országgyűlési képviselő is volt. Padovai Szent Antal szobrát (Kis György 1910) is ő állíttatta.

Millenniumi emlékmű

A várhegy Északi peremén, a hatalmas Vízi bástyán magasodik a Duna fölé Szent István megkoronázása című Millenniumi emlékmű (Melocco Miklós 2000). A rondella egykor a várat ellátó vízmű felső elosztóhelye volt és belsejében föld alatti járat vezet egészen a Duna partjáigt.

Napsugaras kapu

A Bottyán János utca 5. számú ún. Meszéna ház a város legszebb barokk kapuzata. Az 1755-ben épült ház fafaragású Napsugaras kapuja a korabeli mesterek remekművét őrzi. 1847-ben került a Messzéna család tulajdonába, akik különös gonddal vigyázták a kaput. A városban járva tapasztalhatjuk, hogy a sugaras díszítés napjainkban is számos kapumintázat ihletője.

Jónás és a cet

A Korház kerítésében lévő "Jónás és a cet" (Borsos Miklós 1966) című dombormű sejteti Babits Mihály esztergomi nyaralójának közelségét. A költő az előhegyen írta ugyanis többek között a Jónás könyve című művét. Az addig Bárány útnak nevezett hegyi emelkedőt 1941-ben, halála évében nevezte át a hálás utókor.

Julianus barát

Julianus barátról egy igen szép szobor (Hadik Gyula 1971) látható a városháza udvarán. Temető út 4. számú telken betemetett romok vannak. Itt állt egykor a domonkosok középkori kolostora, ahonnan a feltevések szerint 1241-ben Julianus barát az őshaza felkutatására indult. A kolostor 1543-ban pusztult el.

Babits Mihály

Eredetileg a református templom előtt állt Babits Mihály mellszobra (Borbás Tibor 1983), a korháznál lévő domborművel mintegy keretet alkotva a költő esztergomi kötődésének. A szobrot 2007. tavaszán ellopták. Közadakozásból újraöntötték és a Széchenyi téren a Posta előtt helyezték el.

I. világháborús emlékmű

A körforgalom keleti kijáratánál áll az I. világháború hőseinek emelt emlékmű. (Lányi Dezső 1927) Mögötte 1930-ban épült meg az iskola, amit a rendszerváltozás alatt az egyház visszakapott, de nem hasznosított. 2006-ban kezdte meg a város a felújítását és egészségügyi központtá alakítását.

Nepomuki Szent János

Az Árok utcai hídfőnél, a Kis-Duna sétányon Nepomuki Szent János szobra vigyázza a hidat. A mártírhalált halt pap halála után igen rövid idő alatt népszerűvé vált. Szobrai Csehország egész területén elterjedtek, különösen vízparton, hidakon. Papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, fején birétummal, karján feszülettel ábrázolják.

Lahner György

A Honvéd utca nevét a szabadságharc 50. évfordulóján kapta. A 48-as eszmét idézi az első nyugat felé nyíló keresztutca névválasztása is. A sarkon egy kovácsoltvas-tűzzománc tábla állít emléket Lahner György honvédtábornoknak, aki 12 társával Aradon halt vértanúhalált. A szűk utcácska az 1818. április 13-i pusztító tűzvész után, keletkezett a leégett házak helyén. Akkor a Kereszt utca nevet kapta. 1948-ban nevezték el Lahner Györgyről.

Ister Granum szoborcsoport

A szoborcsoport a fő tér újjáépítése óta áll a tér közepén.

 

Aradi értanúk emlékhelye

Az 1995-ben felállított aradivértanúk emlékoszlopa eredetileg a Kis-Duna parton állt. A köré ültetett 13 akácfával az 1848-as szabadságharc hős tábornokainak állított. A kis teret 2009-ben játszótérré alakították, ekkor került mostani helyére.

Emberfő szobrok

Az elkanyarodó érseki palota kertfalában három emberfő szobor figyeli a parkot. Casagrande művei a XIX. század elejéről származnak. A középső maszk alatt a várból származó reneszánsz vörösmárvány konzol található. A szobrok a talaj állandó feltöltése miatt kerültek ilyen közel a földhöz.

Születés

A József Attila téren találkozhatunk a születés című szoborral (Csikai Márta 1984).

 

 

Anya gyermekével

A kórház előkertjében az Anya és gyermeke című kőszobor (Martsa István 1952) köszönt a látogatóra.