Városkép


Esze Tamás utca

A Szent István kápolna mellől induló Esze Tamás utcán végigsétálva, már ízelítőt kaphatunk Szent Tamás-hegy varázslatos hangulatából. A hegyen még a bazilika építésén dolgozó munkások kezdték építeni szerény otthonukat. Nevét Becket Tamás canterbury-i érsekről kapta. A török 1594-ben építette fel "Tepedelen"-nek (Koponya-likgatónak) nevezett erődítését a korábban itt állt prépostság romjaira, mely 1730-ban pusztult el. 1596-ban Rudolf király a hegy elhordását szorgalmazta, hogy ne lehessen innen a várat lőni.

Katona István utca

Kis-Dunára vezető Katona István utca 6. szám alatt láthatjuk a XVIII. században épült -1870 óta mai formájában álló- épületet, melyben Katona István jezsuita történetíró 1784 és 1790 között 42 kötetes főművének a Magyar kritikai történet-nek egy részét írta. A ház és a szomszédos épület udvarán állt Güzelde Rüsztem budai pasa törökfürdője.

Kis-Duna sétány

Az öreg gesztenyefákat István király halálának 900. évfordulóján ültették. A folyó jobb partján húzódó Kis Duna sétányt pedig a platánsorral 1914-ben létesítette az Esztergomi Sétahely-szépítő Egyesület.

Lipót terasz

A várudvar keleti lezárásaként a középkori kortinafal helyére az 1990-es években épült modern kapu és várfal. A palotaegyütteshez keletről -a fal túlsó oldala alatt- egy román kori előzményekre visszavezethető zártkert ún. Lipót-terasz csatlakozik. A szépen karbantartott, de nem látogatható kertbe betekintve néhány török kori kopjakövet is láthatunk.

Macskalépcső

Ezt a lépcsősort a várban tanyázó német katonák az újkorban "Katzenstiege"-vagyis Macskalépcső névvel illették. A lejáró a bástyává kiépített lakóház alatt a külső várfalon át egészen Vizivárosig vezet.

Lépcső utca

A környéken Öményfalva néven az örmény kereskedők hoztak létre települést, majd a török idők után az ország első zsidó hitközsége 1720 körül itt emelte templomát. A hangulatos Lépcső utca egy hamisíthatatlan esztergomi hangulat darab.

Pihenő a város felett

A város legpompásabb panorámáját kínáló ponton vagyunk. Fenntről jól láthatjuk, hogy éppen a Szenttamás-hegy az, mely darázsderekúvá szűkíti a város térképét. Lábunk alatt, a Fürdő Szálló táján már a XIII. században kedvderítő italhoz lehetett jutni. Oklevelek őrizték meg ugyanis 1279 óta az itteni Tarr, vagy más források szerint Kopasz Pétör mester emlékezetét, aki az első, név szerint is ismert kocsmáros volt az országban.

Szentgyörgymező

Ez a Duna és a várost átszelő főút közé ékelődött valamikori falu, nevét az 1200 előtt alapított Zöldmezei Szent György prépostságáról nyerte és 1895-ig úgy, mint a szomszédos Víziváros vagy Szent Tamás, önálló községként létezett. Barokk temploma a XVIII. században egy elpusztult gótikus templom romjára épült. A falusias városrész dunaparti szakaszán található a Palkovics Károly által létesített 48-as honvédtemető.

Víziváros

IV. Béla 1239. szeptember 29-én kelt oklevelében engedélyezte a francia származású Limogesi Róbert érseknek, hogy a várhegy tövében, a szolgálatában álló népesség számára várost telepítsen. Érdekes megfigyelni, páros oldalának a múltat idéző kis házait, amelyek a Duna parton hosszan húzódó egykori vízi védőmű falaira támaszkodnak úgy, hogy a várfalak nem egy esetben a ház egyik oldalát alkotják.

Panoráma a hídról

Kis s étálva a híd közepéről a várhegy látványa, a dél felé húzódó Vértes és az elkanyarodó folyam, egyedülálló körpanorámában részesít bennünket. Különös élményt jelent, hogy a Dunát déli irányból látjuk folyni észak felé. A folyamot ugyanis éppen a várhegy sziklatömbje készteti irányváltoztatásra. Esztergomon kívül hazánkban csak Visegrádnál tapasztalhatunk hasonlót. Másik végén a szlovákiai Párkányba látogathatunk. A hajdani Kakat nevű település török kori elnevezése "Dzsigedelen Parkani" (azaz: Májlukasztó erőd) volt, a török itteni palánkvára után.

Úszó falu

Harminc évvel ezelőtt még működött az "Úszó falu" Halász Termelőszövetkezet, melynek vízen úszó bárkáin mindennapos volt a hálójukkal foglalatoskodó halászok látványa. Mára hobbi horgászok és a vízisport szerelmesei vették át helyüket és őrzik tovább e nevet. A híd végén a bal oldali lépcsőn, hagyjuk hátra a sajátos hangulatú "úszó falut".

Széchenyi tér

A Széchényi tér, a középkori és a barokk város fóruma volt. A török utáni újjáépítés során elsőként települt be. A piacot övező házakat a leggazdagabb kereskedők építették, akik közül többen a város szenátorai is voltak. 1860-ban Széchenyi halálának évében a város Tanácsa úgy döntött, hogy a "Nagy piaczi tér az elhunyt gróf és legnagyobb hazafi örök emlékére Széchenyi térnek czímeztetni határoztatván." átnevezi a teret. Sétáljunk körbe.

Szent Lőrincz templom

A Rochlitz házzal szemben magasodik az 1882-ben a Kereskedelmi és Iparbank székházának emelt épület. Ezt tanúsítja ma is a két oldalrizalit négy pillérfőjén látható "KIB" monogram. Félig a ház alatt fekszik a XI. századi királyi város Szent Lőrincz templomának hajója. Alaprajzának nyomvonalát a tér burkolatán eltérő mintázattal láthatjuk. A templom 1594-1595 idején pusztult el, ugyanis az 1594. évi ostrom elején még épségben ábrázolták.

Főapát köz

Régen az "Illatos köz" gúnyos elnevezéssel illették, ugyanis erre nyíltak a rendház gazdasági udvarai. A rövid utcácska teljes északi oldalát záró hatalmas épület 1900-ban a Szent Benedek rend gimnázium számára épült. Már 1879-ben gimnáziumot építtettek a ferencesek itt, de a kivitelező építész nem vette figyelembe az alapok alatt nyugvó középkori ferences kolostor törmelék rétegét -noha a város mérnöke Prokopp János erre figyelmeztette- ezért az épület tíz év elteltével megroppant, és alapjától kellet újra építeni. A átjáró keleti sarkát záró fehér márvány dombormű (Zászlós István 1930) Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázolja.

Árok utca

Már az 1200-as években itt húzódott a királyi város városfala. A XVIII. században újjáépült város határa is eddig terjedt. A délre eső terület tehát már nem tartozott a királyi városhoz Az utca közepén egy széles vizesárok húzodott, amely a Kis-Dunába vezette be a hegyekből lesodródó esővizet. Az árkot az 1960-as években töltötték fel. Nem véletlen tehát elnevezése. De hívták Híd utcának is, mert az árkot a mai Mikszáth, Jókai és Deák utcáknál híd ívelte át.

Tabán híd-Rubik Ernő

A híd Esztergom legújabb hídja. Nevét a délre elterülő hasonló nevű városrészről kapta. Majd 7 év után Szent Erzsébetre keresztelték át. A igazi érdekessége azonban a Kis-Duna jobb oldalán álló egykori iparterület, ahol 1936-ban id. Rubik Ernő nagy lendülettel indította el a repülőgépgyártást. A kiváló mérnök fia volt, aki 1976-ban feltalálta a bűvös kockát.

Palkovics pad

A szigeten, ahol az út éles kanyarral a part vonalát kezdi követni, újabb emlékhelyhez található. Palkovics László 1917 - 1933 között Esztergom vármegye alispánja volt. Emlékpadját Esztergomban a Dunaparton1934. október 7-én avatták fel. Felirata: "Gyönyörködni a lenyugvó napban, / Felkeresem magányos padom, / Távol itt a kisváros zajától, / Újra derül fáradt homlokom."

Mély úti pincesor

Az egykori kenderföldek kezdeténél indul a vidék szőlőműveléséhez kapcsolódó jellegzetes pincesor a Kálvária- és Mély út. A népnyelv mélyútnak nevezi az olyan utat amely a vízmosás által természetes úton jött létre. Nyomvonala már az 1700-as évek közepétl látható volt. Túlnyomórészt már újonnan épített házak vagy átalakított régi pincék szegélyezik, csupán 2-3 olyat láthatunk közöttük melyeken még az eredeti század eleji stílus elemeit ismerhetjük fel.

Csúrgó-kút

Ha az Orbán kápolnáig elsétálunk, érdemes felkeresni a kb. 20 méterrel távolabb található csurgó kútat. Falán tábla hírdeti egykori felújítását. Előtte egykor esőbeálló és pihenőpad várta a turistákat. Vize még most is csordogál bár a hely maga igen leromlott állapotban van.

Hármas szikla

Fák és cserjék mögött bújik meg a "hármas szikla" különleges képződménye. A három egymás mellett elhelyezkedő szikla a tisztás felöl nézve, sőt még rámászva sem nyújt olyan munumentális lát-ványt, mint a bokrok alól nézve, ahol felénk magasodva megmutatkoznak félelmetes méretei.